| Adapterek | Építmények | Fagyvédelmi gépek | Fólia | Fúvókák | Gázolajkutak | Gréderek | Hajtott tengelyek | Hígtrágya kijuttatók | Hűtő- és szellőzőberendezések |
| Kazaltakarók | Kertészeti munkagépek | Kézi gyomirtógépek | Kombájnok | Konténerek | Kosaras liftek | Multifunkcionális munkagépek | Öntöződobok | Permetezőgépek |
| Pótkocsik | Talajlaborok | Talajmunka-gépek | Teljesítményoptimalizálók | Traktorok | Tuskómaró gépek | Vetőgépek |
Az évszázad leghosszabban tartó aszálya után eljött végre a várt csapadék is és ez most már kezd sok helyen elég lenni. Szeptember közepe óta október elejéig van olyan régió, ahol a lehullott csapadék mennyisége elérte a 200 mm-t. A nagy árvíz is levonult és csak halkan nézzünk szét maradt-e belőle valami, amivel lehetne tölteni a kiszáradt vidéket?
A termesztéstechnológián változtatni kell. Nyugodtan lehet tovább intenzíven is forgatni a földet, minden évben „le lehet nyúzni a bőrt”, de előbb utóbb visszaszól a természet.
Akár hisszük akár nem a klíma csak változik. Mindenki tapasztalja, hogy egyre enyhébbek a telek és nyáron egyre hosszabbak a hőség napok. A nyári csapadék is kevesebbnek tűnik, ezen felül közel monszun intenzitású az áldás amikor megérkezik. Rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék nagy intenzitással jön és ez lemos mindent. A borítatlan talajok elfolynak, összefolynak, a felszín eliszaposodik, betömörödik, levegőtlen lesz! – Ez egy növénynek sem kedvez.
Jó lenne, ha minél több gyökér lenne a talajban és a felszínt minél nagyobb hányadban borítaná növényi maradvány. Plusz gyökértömeget a takaró növények segítségével tudunk a talajba varázsolni, a felszín borítását pedig mulcshagyó talajművelési technológiával érünk el. A nyári aratást követően azonnal végezzük el a tarlóhántást és olyan sekélyen amennyire csak lehet, így a kihullott magokat és gyommagokat a földdel hozzuk kontaktusba és a felszínen hagyjuk a szalma takarót, mint egy szalmakalap.
A repce vetésterülete drasztikusan csökken, nagyon száraz a talaj, nehéz magágyat készíteni és a rovarokkal szembeni védekezés is nagy kihívás. Azon területeken, ahol kevésbé biztonságos a nagyobb hozam elérése, egyelőre vége a repcének! Természetesen hiányozni fog a vetésforgóból, de egyelőre nincs mit csinálni. Úgy gondolom, amint lesz felszívódó hosszú tartamhatású rovarölő szer, megint visszajöhet a termesztésbe.
Egy növény kilőve, melyik lesz a következő? Valószínű a kukorica... Az aszály és a nagyon nagy (több napon keresztüli 40 fok körüli) meleg igen megviseli a növényt és sok helyen le fogják cserélni. Így már egy második növény esik ki a vetésforgóból, ami nagyon sok éven keresztül stabilan termeszthető volt.
Az aratás javában zajlik. Van, akinek egyik szeme mosolyog másik éppen sír. A repce a nagyon gyenge terméstől az igen elfogadhatóig termett. Ennek több oka is van. Van, ahol a rovar kártétel volt akkora, hogy elvitt 1-2 tonnát, másutt, ahol jónak mondható a termés (3 tonna felett) ott az időjárást okolják. A „tavasz” lassan, későn indult és ezután a virágzás gyorsan lezajlott. Az árpa több helyen jól muzsikál. A búzában viszont nagyon sok helyen igen sok az apró szem.
Mi a helyzet külföldön? A helyzet nyugaton változatlan: például Franciaországban is elkezdték az aratást, az árpában vannak eddig nem nagyon tapasztalt óriási nagy szemek, de nincs súlya! Tavasszal egész Nyugat- Európában nagyon sok csapadék hullott. Ez azt is jelentette, hogy nagyon sokszor felhő borította az eget, így bár sok csapadék volt, de a napsütéses órák száma hiányzott, ami borítékolta az alacsonyabb hozamokat. Összegezve – eléggé az aratás elején – ; Európában nem lesz rekordtermés! A tőlünk keletre fekvő nagy gabona exportőr országokban is inkább egy normális év várható, mint kiemelkedő! Így remélhetőleg az árak felfele fognak elmozdulni. (Ebből láttunk egy jelzést már néhány hete.)
A tavaszi vetési szezon befejeződött, lassan a szóják is mindenhol a földbe kerülnek. Megint nagyon sok tapasztalattal a hátunk mögött várjuk a folytatást.
Egyre jobban kirajzolódik, hogy amikor csapadék van, azt igenis a talajban kell tartani. Ne folyjon el és a szél se tudja kifújni.
Nagyon sokat beszélünk arról, hogy miként lehetne megőrizni a talajművelés során a talajban a nedvességet. A lehullott csapadékot miként lehet(ne) helyben tartani. A talaj nedvességtartamát úgy tudjuk növelni, ha kisebb intenzitással kevesebbet bolygatjuk és betakarjuk. A takarás lehet szalma, aratás után vagy élő, termesztett takaró növény. Ha a takaró növények termesztését vagy zöldítést intelligensen végezzük, az év végével elmondhatjuk, hogy pozitív volt a megfogott, illetve elhasznált víz különbség. A lényeg, hogy a takarás mellett talajt lazítsanak, plusz gyökér tömeggel, élettel töltsék meg a földet és természetesen a vizet is helyben tartsák.
Amennyiben mindez megvalósul(na) jön a következő kérdés, miként lehet pl. ebbe a földbe, felszínbe ősszel, illetve tavasszal tökéletesen vetni.