Merre tovább, miként oldjuk meg a vetésforgót?

Média

HORSCH Cruiser 7 XL – Tarlóhántás, tarlóápolás Szója elé kötelező a talajfelszín egyengetés!

A repce vetésterülete drasztikusan csökken, nagyon száraz a talaj, nehéz magágyat készíteni és a rovarokkal szembeni védekezés is nagy kihívás. Azon területeken, ahol kevésbé biztonságos a nagyobb hozam elérése, egyelőre vége a repcének! Természetesen hiányozni fog a vetésforgóból, de egyelőre nincs mit csinálni. Úgy gondolom, amint lesz felszívódó hosszú tartamhatású rovarölő szer, megint visszajöhet a termesztésbe.

Egy növény kilőve, melyik lesz a következő? Valószínű a kukorica... Az aszály és a nagyon nagy (több napon keresztüli 40 fok körüli) meleg igen megviseli a növényt és sok helyen le fogják cserélni. Így már egy második növény esik ki a vetésforgóból, ami nagyon sok éven keresztül stabilan termeszthető volt.

A termőterület adottságai határozzák meg, hogy mit lehet a termesztésbe behozni. Szóját? Sok helyen igen, de nem mindenütt.

Nagyon-nagyon észnél kell lenni, mert a vetésforgó drasztikus változásával, akár egy-két beruházás megtérülése is nagyon kérdésessé válik!

Szója. Igen, nem?

Egy év alatt majdnem megduplázódott a szója vetésterülete. Miért? – Menekülőben vannak a termelők – meggyőződésből vagy kényszerből a támogatás végett lett szója vetve. Az idei száraz év eldönti ki mennyire gondolja komolyan. Az első éves szója termesztőknek lehet csalódás lesz, ha nincsenek rá felkészülve.

Néhány ötlet, miként lehet jobban szóját termeszteni!

A termesztés a talajművelésnél kezdődik és ez éppen az előző növény aratása utánra tevődik. A szójának „asztal egyenletességű” felszín szükséges. Egyenetlen felületen nagyon hamar ott hagyunk 3-5% termést a betakarításnál. Az elővetemény tarlóhántását minél nagyobb szögben (közelítsen a 45 fokhoz) végezzük és kapás eszközzel. Ugyanis a kapa visz magával földet és így egyenget.

HORSCH Tiger AS – Mélyművelés, felszín egyengetés

A szója karógyökere ellenállás mentesen tudjon haladni a talajban! Ezért lazított tömörödésmentes magágyra van szükségünk.

A növényvédelemben a gyomirtásnál a preemergens gyomirtás kötelező! Ezért a magágy-készítésnél arra kell odafigyelni, hogy minél morzsásabb talajszerkezet legyen, kerüljük a nagy hantokat!

A vetésben első körben teljesen mindegy, hogy gabona vetőgéppel vagy szemenkéntivel vetjük, minimális a termés különbség!

A sűrű sorban a szója hamarabb fog borítani, jobb a gyomelnyomó képessége! Gyakran a gabona vetőgépekkel dupla vagy tripla sortávba vetik a szóját, itt már feltevődik a kérdés, hogy mennyire lesz így jó! Szemenkénti vetőgéppel széles sortávban a magok távolsága precíz, azonban a gabona vetőgépnél olyan amilyen. Amikor egymáshoz nagyon közel vannak a növények akkor konkurálnak, azonban a nagyobb távolságokat kevésbé tudják termésben kompenzálni!

Szemenkénti vetőgéppel a vetőmag-normán is lehet csökkenteni és ezen vetőgépek némileg kíméletesebbek is a vetőmaggal, mert a kettétört szója vetőmag már nem vetőmag…!

Egy vetés előtti gyors teszt hamar meg-mondja, hogy mennyire stabil a vetőmag és mennyire kell óvatosan bánni vele? Tegyünk egy marék vetőmagot vízbe, kb. 10 percre és ha ezután a magok kemények akkor jó a vetőmag, ha puhák lesznek akkor azt jelenti, hogy hajszál repedések vannak a felületükön, így nagyon óvatosan kell bánni velük, mert könnyen szétpattanhatnak!

A vetésnél – főleg, hogy pályázatok jönnek-mennek – aki nagyobb területen tervez szóját termeszteni, érdemes szemenkénti vetőgépbe beruházni, ahol a HORSCH Maestro háza táján akár olyan kisebb 8 – 12 soros vetőgépeket is lehet találni, amelyeknél már központi a vetőmag tartály, így a vetési időben a tankolási idő nagyon is csökkenthető, ezáltal pedig növeljük a termelékenységet úgy, hogy nem kell csúcsra járatni a traktort!

HORSCH Maestro 12 CV – Központi magtartály – Logisztika!