Talajmunkagépek

Talajmunkagépek (67)

A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban és úgy gondolom a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani. De miért is érdekes ennyire? A zöldek hatása, amit sokan felkaptak és ezzel is csak egy bőrt szeretnének lehúzni a termelőkről, vagy azért van benne valami?

Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt, és ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra és nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani! Akkor most, hogy is van ez? – lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg?

Bővebben...

Manapság egyre több termelőnél jön szóba a mechanikus gyomirtás, aminek két oka van: a növényvédő szerek portfóliója általában csökken, így a gyomirtóké is, amelyekre sok helyen a különféle gyomok kezdenek rezisztensé válni, valamint ezzel a rendszerrel spórolni is tudunk.

Élet vegyszerek és gyomok nélkül

A talajművelés és vetéstechnológia terén azt látni, hogy nagyon sokan elkezdtek gondolkodni a Min- és a NoTill-ről. Egyre céltudatosabban próbálják ki a technológiát, mert rájöttek, hogy a klímaváltozás miatt a növények számára egyre több csapadékot kell eltárolni, nem pedig intenzív talajműveléssel kipárologtatni. A mechanikus gyomirtás ennek a technológiának egyik igen fontos eleme.

Bővebben...

Az elmúlt novemberben éppen az Agritechnika kiállítás alatt hozta meg az Unió a döntést, hogy a totális gyomirtót még 10 évre életben hagyja, ezen felül a belebegtetett 50% vegyszercsökkentés is lekerült a palettáról. Ez is azt vetíti előre, hogy az Unió vezetői a belső élelmiszerellátás biztosításáról szeretnének gondoskodni, ezen felül a többletet pedig Afrikába kiküldeni.

Ezek után minden elvünket eldobjuk és akkor oda neked mechanikus gyomirtás? Ezekből a döntésekből első körben nem tudom, hogy mi fog kis hazánkba megérkezni, de egy-két alapdöntést valószínű nem fog megzavarni.

Bővebben...

A mezőgazdászt a közelmúltban és úgy látszik a jövőben is többet foglalkoztatják a külső elemek, mint maga a termelés. Hol azzal kell megküzdeni, hogy lesz-e műtrágya, vegyszer, hol azzal, hogy a terményét nem tudja értékesíteni, hol a természettel.

A klíma változik! Az általános felmelegedés mellett megjelentek az extrém csapadékmennyiségek is. Húsz évvel ezelőtt senkit nem érdekelt az, hogy az aratás után tarlót hántunk-e vagy sem, van elég csapadék, jól van az úgy, amikor oda érünk akkor meg lesz.

Az elmúlt 20 év alatt is nagy változás ment végbe és így a termelők is egyre jobban odafigyelnek a vízre, főleg akkor amikor nincs.

Bővebben...

Az elmúlt év nagy aszálya és az idei tavaszi porviharok után nagyon sokan csak bólogatnak, igen kellene valamit tenni a talajművelés terén. Jó lenne valamit változtatni. De sokan a NoTill-t sem merik bevállalni, nem ismerjük, félünk tőle, mi lesz, ha nem válik be?

A mulcsos technológia egy járható útnak tűnik. Az intenzív forgatástól egy kicsit eltávolodni, a talajt a szükséges minimumon bolygatni, a talajéletet pluszban támogatni.

Amióta hozzányúltunk a földhöz, romboljuk azt. Hol kisebb, hol nagyobb intenzitással. A gyom-irtás, takarónövények terminálása körül sem egészen tiszta a helyzet, hogy mechanikusan vagy totálissal való leégetéssel történjen. Mindegyiknek éppúgy van előnye és hátránya, a kérdés csak az, hogy melyik érint minket közelebbről?

Bővebben...

A tarlóhántás mind fontosabb lesz, illetve az hogy a talajban miként lehet a nedvességet megtartani. Ennek a sekély és ultra-sekély talajművelés a záloga. Lehet sekély mulcskultivátorral vagy rövidtárcsával. A kultivátor földet is visz magával, egyengeti a felszínt, a tárcsa flexibilisebb, mert akár egy megdőlt állományban is gond, dugulás nélkül tudunk dolgozni.

A HORSCH Joker egy igen univerzális rövidtárcsa. A termelő ízlésére konfigurálható. A csipkés tárcsák párosával vannak felfogatva a tartókarra, így a megnövelt átömlő keresztmetszetnek köszönhetően a nagy mennyiségű szármaradvány sem okoz gondot. A széles gumibakozás pedig még igen kötött talajokon is tartja a tárcsa szögállását és a talajban a pozícióját, nem mozdul el oldalra.

Bővebben...

Az igen intenzíven és talajtakaró nélkül maradt földek felszínét viszi a szél és a víz is. Ez a tavaszi simítózások, magágy készítések után mindig is így volt, csak most a véletlen baleset és a tavalyi extrém aszály után egyre több ember kezdi felismerni, hogy még ilyen jelenség is van. A gond azzal van, hogy az extrémitásokból van egyre több. A csapadék nem rendeltetés-szerűen jön, enyhébbek a telek, de úgyszintén csapadékszegényebbek. A nyarak egyre szárazabbak és melegebbek.

Sokan a víz tárolásában látnák a megoldást, azonban jó tudni, hogy csak téli csapadékkal a kukorica nem húzza ki az aratásig. Ehhez tájszerű vízgazdálkodásra lenne szükség, ami valószínű, hogy már nehezen lesz megoldható, mert nagyon sok ember magántulajdonát sértené.

Bővebben...

Gyártmányfejlesztési szempontból egy igazán mozgalmas év áll a svéd gyártó mögött, hiszen az elmúlt esztendőben több újdonságot mutatott be, így tovább erősítette pozícióját a talajművelő és vetőgépek szegmensében.

A Väderstad NZ Extreme 1250-1425 a munkaeszközök piaci szeg­mensét egészíti ki, mint a nagy területtel­jesítményű magágy-készítés alapeszköze, ami a legkülönbözőbb szántóföldi körülmények között, szántott vagy forgatás nélküli alapműveléssel előkészített területeken egyaránt a legjobb munkaminőséget garantálja.

Bővebben...

Elkezdődött az új év és olyan az érzésünk, mintha késő ősz, vagy kora tavasz fogadna. Az első rovarölő kezelések az év első napjaiban már megtörténtek. Az egyre enyhébb telek egyik eredménye, hogy természetes úton kisebb a rovarok pusztulása, így pl. a repcében már január első napjaiban kezeléseket kellett eszközölni. Egy másik érdekesség, hogy a késő őszi vetések nagyon jól érzik magukat és erősödnek, a korai vetések pedig lassan kinövik magukat az egészséges „méretből”. Ellenben a takaró növények is nagyon jól viselkednek és végzik a dolgukat!

A talajművelés egyre jobban specializálódik. Az aszályos évek lassan kezdik megtanítani a termelőket a helyesnek tűnő talajművelésre. Ezt látjuk a különböző gyártók által kínált kiegészítő munkaeszköz portfóliókon is. Az utóbbi két három évben megjelentek a különböző sekély művelésű munkagépek és egyre nagyobb népszerűségnek is örvendenek. 

Bővebben...

Az elmúlt minimum 50 év korszerű (ma már korszerűtlen) szuper-intenzív termesztéstechnológiák mellett oda jutottunk, hogy a legtöbb termőterületről eltűnt az igazi termőréteg!

Az ökröt és a lovat lecseréltük traktorra, azonban az eszközök zöme maradt. Újabbak, modernebbek lettek, de a technológia nem változott. Amíg korábban a paraszt hátul ballagott és látta a munka eredményét a traktorra való váltásnál már ez is megszűnt. A sok és egyre több lóerő, egyre több olyan dolgot engedett meg a termelőknek, amit korábban nem tudtak elvégezni, így a hiba faktor is egyenes arányban nőtt a lóerővel.

Bővebben...