HORSCH

HORSCH (57)

Az őszi alapművelések is befejeződnek. El lehet kezdeni számolni, tervezni. Lassan el kell dönteni, hogy ki és milyen AKG programban indul? Jól át kell gondolni és ezután dönteni.

A fennmaradó időben lesz idő azon is gondolkodni, hogy tavasszal milyen növényeket vetünk és ezekhez kell-e új beruházást végezni?

Különböző régiókban a kukorica termesztést az elmúlt évek nagyon megviselték, így sok helyütt kérdéses lesz a jövője. Alternatív növények lehetnek az őszi kalászosok, vagy a tavaszi vetésűek közül a napraforgó vagy szója?

Bővebben...

Mert amíg Amerika választ, addig itthon a barázda áll előttünk.

Az év lassan a vége felé közeledik és még az ünnepek előtt el kell dönteni, hogy ki milyen formában fogja meglovagolni a támogatásokat? A No-Till úgy néz ki járhatatlan út egyelőre a magyar gazdák közül majdnem mindenkinek. Kevesen állnak már úgy, hogy be lehessen vállalni azt, hogy öt évig nem lehet hozzányúlni a talajhoz csak a vetőgéppel.

Bővebben...

Az évszázad leghosszabban tartó aszálya után eljött végre a várt csapadék is és ez most már kezd sok helyen elég lenni. Szeptember közepe óta október elejéig van olyan régió, ahol a lehullott csapadék mennyisége elérte a 200 mm-t. A nagy árvíz is levonult és csak halkan nézzünk szét maradt-e belőle valami, amivel lehetne tölteni a kiszáradt vidéket?

A termesztéstechnológián változtatni kell. Nyugodtan lehet tovább intenzíven is forgatni a földet, minden évben „le lehet nyúzni a bőrt”, de előbb utóbb visszaszól a természet.

Bővebben...

Akár hisszük akár nem a klíma csak változik. Mindenki tapasztalja, hogy egyre enyhébbek a telek és nyáron egyre hosszabbak a hőség napok. A nyári csapadék is kevesebbnek tűnik, ezen felül közel monszun intenzitású az áldás amikor megérkezik. Rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék nagy intenzitással jön és ez lemos mindent. A borítatlan talajok elfolynak, összefolynak, a felszín eliszaposodik, betömörödik, levegőtlen lesz! – Ez egy növénynek sem kedvez.

Jó lenne, ha minél több gyökér lenne a talajban és a felszínt minél nagyobb hányadban borítaná növényi maradvány. Plusz gyökértömeget a takaró növények segítségével tudunk a talajba varázsolni, a felszín borítását pedig mulcshagyó talajművelési technológiával érünk el. A nyári aratást követően azonnal végezzük el a tarlóhántást és olyan sekélyen amennyire csak lehet, így a kihullott magokat és gyommagokat a földdel hozzuk kontaktusba és a felszínen hagyjuk a szalma takarót, mint egy szalmakalap.

Bővebben...

 A repce vetésterülete drasztikusan csökken, nagyon száraz a talaj, nehéz magágyat készíteni és a rovarokkal szembeni védekezés is nagy kihívás. Azon területeken, ahol kevésbé biztonságos a nagyobb hozam elérése, egyelőre vége a repcének! Természetesen hiányozni fog a vetésforgóból, de egyelőre nincs mit csinálni. Úgy gondolom, amint lesz felszívódó hosszú tartamhatású rovarölő szer, megint visszajöhet a termesztésbe.

Egy növény kilőve, melyik lesz a következő? Valószínű a kukorica... Az aszály és a nagyon nagy (több napon keresztüli 40 fok körüli) meleg igen megviseli a növényt és sok helyen le fogják cserélni. Így már egy második növény esik ki a vetésforgóból, ami nagyon sok éven keresztül stabilan termeszthető volt.

Bővebben...

Az aratás javában zajlik. Van, akinek egyik szeme mosolyog másik éppen sír. A repce a nagyon gyenge terméstől az igen elfogadhatóig termett. Ennek több oka is van. Van, ahol a rovar kártétel volt akkora, hogy elvitt 1-2 tonnát, másutt, ahol jónak mondható a termés (3 tonna felett) ott az időjárást okolják. A „tavasz” lassan, későn indult és ezután a virágzás gyorsan lezajlott. Az árpa több helyen jól muzsikál. A búzában viszont nagyon sok helyen igen sok az apró szem.

Mi a helyzet külföldön? A helyzet nyugaton változatlan: például Franciaországban is elkezdték az aratást, az árpában vannak eddig nem nagyon tapasztalt óriási nagy szemek, de nincs súlya! Tavasszal egész Nyugat- Európában nagyon sok csapadék hullott. Ez azt is jelentette, hogy nagyon sokszor felhő borította az eget, így bár sok csapadék volt, de a napsütéses órák száma hiányzott, ami borítékolta az alacsonyabb hozamokat. Összegezve – eléggé az aratás elején – ; Európában nem lesz rekordtermés! A tőlünk keletre fekvő nagy gabona exportőr országokban is inkább egy normális év várható, mint kiemelkedő! Így remélhetőleg az árak felfele fognak elmozdulni. (Ebből láttunk egy jelzést már néhány hete.)

Bővebben...

A tavaszi vetési szezon befejeződött, lassan a szóják is mindenhol a földbe kerülnek. Megint nagyon sok tapasztalattal a hátunk mögött várjuk a folytatást.

Egyre jobban kirajzolódik, hogy amikor csapadék van, azt igenis a talajban kell tartani. Ne folyjon el és a szél se tudja kifújni.

Bővebben...

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy miként lehetne megőrizni a talajművelés során a talajban a nedvességet. A lehullott csapadékot miként lehet(ne) helyben tartani. A talaj nedvességtartamát úgy tudjuk növelni, ha kisebb intenzitással kevesebbet bolygatjuk és betakarjuk. A takarás lehet szalma, aratás után vagy élő, termesztett takaró növény. Ha a takaró növények termesztését vagy zöldítést intelligensen végezzük, az év végével elmondhatjuk, hogy pozitív volt a megfogott, illetve elhasznált víz különbség. A lényeg, hogy a takarás mellett talajt lazítsanak, plusz gyökér tömeggel, élettel töltsék meg a földet és természetesen a vizet is helyben tartsák.

Amennyiben mindez megvalósul(na) jön a következő kérdés, miként lehet pl. ebbe a földbe, felszínbe ősszel, illetve tavasszal tökéletesen vetni.

Bővebben...

A mezőgazdaságra ledobott kisebb atombomba hatására sem biztos, hogy sok minden fog változni. Egy néhány napig megy az egymásra mutogatás, azután megy minden tovább, ahogy eddig. Aki megértette, hogy változtatni kell, az érti és csinálja, aki meg nem, azok majd később fognak a változtatás útjára térni.

A víz az nagy úr, ezért is kellene vele óvatosan bánni. Egyik év aszályos, másikban több csapadék hullik és már el is felejtettük, hogy mi volt a tavalyi évben.

Bővebben...

A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban és úgy gondolom a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani. De miért is érdekes ennyire? A zöldek hatása, amit sokan felkaptak és ezzel is csak egy bőrt szeretnének lehúzni a termelőkről, vagy azért van benne valami?

Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt, és ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra és nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani! Akkor most, hogy is van ez? – lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg?

Bővebben...