Horsch

Horsch (48)

A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban és úgy gondolom a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani. De miért is érdekes ennyire? A zöldek hatása, amit sokan felkaptak és ezzel is csak egy bőrt szeretnének lehúzni a termelőkről, vagy azért van benne valami?

Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt, és ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra és nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani! Akkor most, hogy is van ez? – lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg?

Bővebben...

Manapság egyre több termelőnél jön szóba a mechanikus gyomirtás, aminek két oka van: a növényvédő szerek portfóliója általában csökken, így a gyomirtóké is, amelyekre sok helyen a különféle gyomok kezdenek rezisztensé válni, valamint ezzel a rendszerrel spórolni is tudunk.

Élet vegyszerek és gyomok nélkül

A talajművelés és vetéstechnológia terén azt látni, hogy nagyon sokan elkezdtek gondolkodni a Min- és a NoTill-ről. Egyre céltudatosabban próbálják ki a technológiát, mert rájöttek, hogy a klímaváltozás miatt a növények számára egyre több csapadékot kell eltárolni, nem pedig intenzív talajműveléssel kipárologtatni. A mechanikus gyomirtás ennek a technológiának egyik igen fontos eleme.

Bővebben...

Az elmúlt novemberben éppen az Agritechnika kiállítás alatt hozta meg az Unió a döntést, hogy a totális gyomirtót még 10 évre életben hagyja, ezen felül a belebegtetett 50% vegyszercsökkentés is lekerült a palettáról. Ez is azt vetíti előre, hogy az Unió vezetői a belső élelmiszerellátás biztosításáról szeretnének gondoskodni, ezen felül a többletet pedig Afrikába kiküldeni.

Ezek után minden elvünket eldobjuk és akkor oda neked mechanikus gyomirtás? Ezekből a döntésekből első körben nem tudom, hogy mi fog kis hazánkba megérkezni, de egy-két alapdöntést valószínű nem fog megzavarni.

Bővebben...

A mezőgazdászt a közelmúltban és úgy látszik a jövőben is többet foglalkoztatják a külső elemek, mint maga a termelés. Hol azzal kell megküzdeni, hogy lesz-e műtrágya, vegyszer, hol azzal, hogy a terményét nem tudja értékesíteni, hol a természettel.

A klíma változik! Az általános felmelegedés mellett megjelentek az extrém csapadékmennyiségek is. Húsz évvel ezelőtt senkit nem érdekelt az, hogy az aratás után tarlót hántunk-e vagy sem, van elég csapadék, jól van az úgy, amikor oda érünk akkor meg lesz.

Bővebben...

Az egyre változó klíma a mezőgazdaságban is változtatásokat igényel. Még jobban oda kell figyelni a termőföldre, mint bármikor eddig. A szakemberek azt mondják, hogy az elmúlt 30-50 évben nagyon lerombolódott a termőföld. Így a klimatikus változásoknak is nehezebben tud ellenállni.

A talajt jó lenne minél kevesebbet bolygatni és folyamatosan takarni. Addig amíg nem lesz egyöntetű összhang, folyton a különböző kórokozókkal fogunk kínlódni. Amennyiben a kisebb régiókban egységesen történnének dolgok, úgy a talajban felszaporodó kórokozók ellen idővel felszaporodnak az őket gyérítő ellenfelek is és a kis régióban könnyebb lenne a védekezés. A természet az egyensúlyról szól! Azonban addig amíg beáll az egyensúly – ha egyáltalán elérünk oda – a növényvédelemre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Bővebben...

Ki mint vet, úgy arat – közmondást ki lehet egészíteni azzal, hogy aki kevésbé őrzi meg a talajban a vizet, annak a támogatás sem lesz elég.

Jó húsz éve már volt olyan cég, akinek azt lehet mondani, hogy akkor már több mint 30 éve nem volt ekéje. A 2000-es évek elejéig kipróbáltak mindent, volt minimális talajművelés meg No-Till-is. A 80-as 90-es években a fő feladat a költségmegtakarítás volt. Annyira levitték a talajművelésben a költségeket, hogy közel az aratás költségét is majdnem meg lehetett volna spórolni.

Bővebben...

A tarlóhántás mind fontosabb lesz, illetve az hogy a talajban miként lehet a nedvességet megtartani. Ennek a sekély és ultra-sekély talajművelés a záloga. Lehet sekély mulcskultivátorral vagy rövidtárcsával. A kultivátor földet is visz magával, egyengeti a felszínt, a tárcsa flexibilisebb, mert akár egy megdőlt állományban is gond, dugulás nélkül tudunk dolgozni.

A HORSCH Joker egy igen univerzális rövidtárcsa. A termelő ízlésére konfigurálható. A csipkés tárcsák párosával vannak felfogatva a tartókarra, így a megnövelt átömlő keresztmetszetnek köszönhetően a nagy mennyiségű szármaradvány sem okoz gondot. A széles gumibakozás pedig még igen kötött talajokon is tartja a tárcsa szögállását és a talajban a pozícióját, nem mozdul el oldalra.

Bővebben...

Az utóbbi néhány év egyre jobban beigazolja az előző kb. 20 év folyamatos mulcsos technológia mesét. Mert sokan nem hittek benne... „Nem jó, nem lehet, majd úgyis 3-4 évente meg kell szántani...”

Amikor körbe nézünk, akkor azt látjuk, hogy egyre többen mulcsos technológiában művelik a talajaikat, sikeresen, még ott is ahol kukoricát termelnek, a bátrabbak – bár sokszor félkegyelműnek tartottak – már notill-eznek!

Bővebben...

Sekély, intenzív, No-Till? Ezek a kérdések is foglalkoztatnak nagyon sok termelőt.

Mit tudunk tenni azért, hogy helyben minél több vizet tudjunk tárolni, hogy a téli csapadékot minél tovább hasznosítani tudjuk. A vízgazdálkodás egy tudomány, amit jó lenne egy egész régióban egyként kezelni. Lehet, hogy néhol, némely földtulajdonost negatívan érintene, de ennek a költségeit a közösség kellene állja.

Bővebben...

Az elmúlt év nagy aszálya és az idei tavaszi porviharok után nagyon sokan csak bólogatnak, igen kellene valamit tenni a talajművelés terén. Jó lenne valamit változtatni. De sokan a NoTill-t sem merik bevállalni, nem ismerjük, félünk tőle, mi lesz, ha nem válik be?

A mulcsos technológia egy járható útnak tűnik. Az intenzív forgatástól egy kicsit eltávolodni, a talajt a szükséges minimumon bolygatni, a talajéletet pluszban támogatni.

Amióta hozzányúltunk a földhöz, romboljuk azt. Hol kisebb, hol nagyobb intenzitással. A gyom-irtás, takarónövények terminálása körül sem egészen tiszta a helyzet, hogy mechanikusan vagy totálissal való leégetéssel történjen. Mindegyiknek éppúgy van előnye és hátránya, a kérdés csak az, hogy melyik érint minket közelebbről?

Bővebben...