| Adapterek | Építmények | Fagyvédelmi gépek | Fólia | Fúvókák | Gázolajkutak | Gréderek | Hajtott tengelyek | Hígtrágya kijuttatók | Hűtő- és szellőzőberendezések |
| Kazaltakarók | Kertészeti munkagépek | Kézi gyomirtógépek | Kombájnok | Konténerek | Kosaras liftek | Multifunkcionális munkagépek | Öntöződobok | Permetezőgépek |
| Pótkocsik | Talajlaborok | Talajmunka-gépek | Teljesítményoptimalizálók | Traktorok | Tuskómaró gépek | Vetőgépek |
Az aratás javában zajlik. Van, akinek egyik szeme mosolyog másik éppen sír. A repce a nagyon gyenge terméstől az igen elfogadhatóig termett. Ennek több oka is van. Van, ahol a rovar kártétel volt akkora, hogy elvitt 1-2 tonnát, másutt, ahol jónak mondható a termés (3 tonna felett) ott az időjárást okolják. A „tavasz” lassan, későn indult és ezután a virágzás gyorsan lezajlott. Az árpa több helyen jól muzsikál. A búzában viszont nagyon sok helyen igen sok az apró szem.
Mi a helyzet külföldön? A helyzet nyugaton változatlan: például Franciaországban is elkezdték az aratást, az árpában vannak eddig nem nagyon tapasztalt óriási nagy szemek, de nincs súlya! Tavasszal egész Nyugat- Európában nagyon sok csapadék hullott. Ez azt is jelentette, hogy nagyon sokszor felhő borította az eget, így bár sok csapadék volt, de a napsütéses órák száma hiányzott, ami borítékolta az alacsonyabb hozamokat. Összegezve – eléggé az aratás elején – ; Európában nem lesz rekordtermés! A tőlünk keletre fekvő nagy gabona exportőr országokban is inkább egy normális év várható, mint kiemelkedő! Így remélhetőleg az árak felfele fognak elmozdulni. (Ebből láttunk egy jelzést már néhány hete.)
Az aratás javában zajlik. Van, akinek egyik szeme mosolyog másik éppen sír. A repce a nagyon gyenge terméstől az igen elfogadhatóig termett. Ennek több oka is van. Van, ahol a rovar kártétel volt akkora, hogy elvitt 1-2 tonnát, másutt, ahol jónak mondható a termés (3 tonna felett) ott az időjárást okolják. A „tavasz” lassan, későn indult és ezután a virágzás gyorsan lezajlott. Az árpa több helyen jól muzsikál. A búzában viszont nagyon sok helyen igen sok az apró szem.
Mi a helyzet külföldön? A helyzet nyugaton változatlan: például Franciaországban is elkezdték az aratást, az árpában vannak eddig nem nagyon tapasztalt óriási nagy szemek, de nincs súlya! Tavasszal egész Nyugat- Európában nagyon sok csapadék hullott. Ez azt is jelentette, hogy nagyon sokszor felhő borította az eget, így bár sok csapadék volt, de a napsütéses órák száma hiányzott, ami borítékolta az alacsonyabb hozamokat. Összegezve – eléggé az aratás elején – ; Európában nem lesz rekordtermés! A tőlünk keletre fekvő nagy gabona exportőr országokban is inkább egy normális év várható, mint kiemelkedő! Így remélhetőleg az árak felfele fognak elmozdulni. (Ebből láttunk egy jelzést már néhány hete.)
A tavaszi vetési szezon befejeződött, lassan a szóják is mindenhol a földbe kerülnek. Megint nagyon sok tapasztalattal a hátunk mögött várjuk a folytatást.
Egyre jobban kirajzolódik, hogy amikor csapadék van, azt igenis a talajban kell tartani. Ne folyjon el és a szél se tudja kifújni.
Nagyon sokat beszélünk arról, hogy miként lehetne megőrizni a talajművelés során a talajban a nedvességet. A lehullott csapadékot miként lehet(ne) helyben tartani. A talaj nedvességtartamát úgy tudjuk növelni, ha kisebb intenzitással kevesebbet bolygatjuk és betakarjuk. A takarás lehet szalma, aratás után vagy élő, termesztett takaró növény. Ha a takaró növények termesztését vagy zöldítést intelligensen végezzük, az év végével elmondhatjuk, hogy pozitív volt a megfogott, illetve elhasznált víz különbség. A lényeg, hogy a takarás mellett talajt lazítsanak, plusz gyökér tömeggel, élettel töltsék meg a földet és természetesen a vizet is helyben tartsák.
Amennyiben mindez megvalósul(na) jön a következő kérdés, miként lehet pl. ebbe a földbe, felszínbe ősszel, illetve tavasszal tökéletesen vetni.
A mezőgazdaságra ledobott kisebb atombomba hatására sem biztos, hogy sok minden fog változni. Egy néhány napig megy az egymásra mutogatás, azután megy minden tovább, ahogy eddig. Aki megértette, hogy változtatni kell, az érti és csinálja, aki meg nem, azok majd később fognak a változtatás útjára térni.
A víz az nagy úr, ezért is kellene vele óvatosan bánni. Egyik év aszályos, másikban több csapadék hullik és már el is felejtettük, hogy mi volt a tavalyi évben.
A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban és úgy gondolom a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani. De miért is érdekes ennyire? A zöldek hatása, amit sokan felkaptak és ezzel is csak egy bőrt szeretnének lehúzni a termelőkről, vagy azért van benne valami?
Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt, és ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra és nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani! Akkor most, hogy is van ez? – lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg?
Manapság egyre több termelőnél jön szóba a mechanikus gyomirtás, aminek két oka van: a növényvédő szerek portfóliója általában csökken, így a gyomirtóké is, amelyekre sok helyen a különféle gyomok kezdenek rezisztensé válni, valamint ezzel a rendszerrel spórolni is tudunk.
Élet vegyszerek és gyomok nélkül
A talajművelés és vetéstechnológia terén azt látni, hogy nagyon sokan elkezdtek gondolkodni a Min- és a NoTill-ről. Egyre céltudatosabban próbálják ki a technológiát, mert rájöttek, hogy a klímaváltozás miatt a növények számára egyre több csapadékot kell eltárolni, nem pedig intenzív talajműveléssel kipárologtatni. A mechanikus gyomirtás ennek a technológiának egyik igen fontos eleme.
Az elmúlt novemberben éppen az Agritechnika kiállítás alatt hozta meg az Unió a döntést, hogy a totális gyomirtót még 10 évre életben hagyja, ezen felül a belebegtetett 50% vegyszercsökkentés is lekerült a palettáról. Ez is azt vetíti előre, hogy az Unió vezetői a belső élelmiszerellátás biztosításáról szeretnének gondoskodni, ezen felül a többletet pedig Afrikába kiküldeni.
Ezek után minden elvünket eldobjuk és akkor oda neked mechanikus gyomirtás? Ezekből a döntésekből első körben nem tudom, hogy mi fog kis hazánkba megérkezni, de egy-két alapdöntést valószínű nem fog megzavarni.
A mezőgazdászt a közelmúltban és úgy látszik a jövőben is többet foglalkoztatják a külső elemek, mint maga a termelés. Hol azzal kell megküzdeni, hogy lesz-e műtrágya, vegyszer, hol azzal, hogy a terményét nem tudja értékesíteni, hol a természettel.
A klíma változik! Az általános felmelegedés mellett megjelentek az extrém csapadékmennyiségek is. Húsz évvel ezelőtt senkit nem érdekelt az, hogy az aratás után tarlót hántunk-e vagy sem, van elég csapadék, jól van az úgy, amikor oda érünk akkor meg lesz.
Az elmúlt 20 év alatt is nagy változás ment végbe és így a termelők is egyre jobban odafigyelnek a vízre, főleg akkor amikor nincs.
Az egyre változó klíma a mezőgazdaságban is változtatásokat igényel. Még jobban oda kell figyelni a termőföldre, mint bármikor eddig. A szakemberek azt mondják, hogy az elmúlt 30-50 évben nagyon lerombolódott a termőföld. Így a klimatikus változásoknak is nehezebben tud ellenállni.
A talajt jó lenne minél kevesebbet bolygatni és folyamatosan takarni. Addig amíg nem lesz egyöntetű összhang, folyton a különböző kórokozókkal fogunk kínlódni. Amennyiben a kisebb régiókban egységesen történnének dolgok, úgy a talajban felszaporodó kórokozók ellen idővel felszaporodnak az őket gyérítő ellenfelek is és a kis régióban könnyebb lenne a védekezés. A természet az egyensúlyról szól! Azonban addig amíg beáll az egyensúly – ha egyáltalán elérünk oda – a növényvédelemre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.