| Adapterek | Építmények | Fagyvédelmi gépek | Fólia | Fúvókák | Gázolajkutak | Gréderek | Hajtott tengelyek | Hígtrágya kijuttatók | Hűtő- és szellőzőberendezések |
| Kazaltakarók | Kertészeti munkagépek | Kézi gyomirtógépek | Kombájnok | Konténerek | Kosaras liftek | Multifunkcionális munkagépek | Öntöződobok | Permetezőgépek |
| Pótkocsik | Talajlaborok | Talajmunka-gépek | Teljesítményoptimalizálók | Traktorok | Tuskómaró gépek | Vetőgépek |
Talajmunkagépek (70)
Hol kezdődik a precíz vetés?
Az aratás javában zajlik. Van, akinek egyik szeme mosolyog másik éppen sír. A repce a nagyon gyenge terméstől az igen elfogadhatóig termett. Ennek több oka is van. Van, ahol a rovar kártétel volt akkora, hogy elvitt 1-2 tonnát, másutt, ahol jónak mondható a termés (3 tonna felett) ott az időjárást okolják. A „tavasz” lassan, későn indult és ezután a virágzás gyorsan lezajlott. Az árpa több helyen jól muzsikál. A búzában viszont nagyon sok helyen igen sok az apró szem.
Mi a helyzet külföldön? A helyzet nyugaton változatlan: például Franciaországban is elkezdték az aratást, az árpában vannak eddig nem nagyon tapasztalt óriási nagy szemek, de nincs súlya! Tavasszal egész Nyugat- Európában nagyon sok csapadék hullott. Ez azt is jelentette, hogy nagyon sokszor felhő borította az eget, így bár sok csapadék volt, de a napsütéses órák száma hiányzott, ami borítékolta az alacsonyabb hozamokat. Összegezve – eléggé az aratás elején – ; Európában nem lesz rekordtermés! A tőlünk keletre fekvő nagy gabona exportőr országokban is inkább egy normális év várható, mint kiemelkedő! Így remélhetőleg az árak felfele fognak elmozdulni. (Ebből láttunk egy jelzést már néhány hete.)
A tavaszi vetési szezon befejeződött, lassan a szóják is mindenhol a földbe kerülnek. Megint nagyon sok tapasztalattal a hátunk mögött várjuk a folytatást.
Egyre jobban kirajzolódik, hogy amikor csapadék van, azt igenis a talajban kell tartani. Ne folyjon el és a szél se tudja kifújni.
Nagyon sokat beszélünk arról, hogy miként lehetne megőrizni a talajművelés során a talajban a nedvességet. A lehullott csapadékot miként lehet(ne) helyben tartani. A talaj nedvességtartamát úgy tudjuk növelni, ha kisebb intenzitással kevesebbet bolygatjuk és betakarjuk. A takarás lehet szalma, aratás után vagy élő, termesztett takaró növény. Ha a takaró növények termesztését vagy zöldítést intelligensen végezzük, az év végével elmondhatjuk, hogy pozitív volt a megfogott, illetve elhasznált víz különbség. A lényeg, hogy a takarás mellett talajt lazítsanak, plusz gyökér tömeggel, élettel töltsék meg a földet és természetesen a vizet is helyben tartsák.
Amennyiben mindez megvalósul(na) jön a következő kérdés, miként lehet pl. ebbe a földbe, felszínbe ősszel, illetve tavasszal tökéletesen vetni.
A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban és úgy gondolom a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani. De miért is érdekes ennyire? A zöldek hatása, amit sokan felkaptak és ezzel is csak egy bőrt szeretnének lehúzni a termelőkről, vagy azért van benne valami?
Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt, és ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra és nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani! Akkor most, hogy is van ez? – lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg?
Manapság egyre több termelőnél jön szóba a mechanikus gyomirtás, aminek két oka van: a növényvédő szerek portfóliója általában csökken, így a gyomirtóké is, amelyekre sok helyen a különféle gyomok kezdenek rezisztensé válni, valamint ezzel a rendszerrel spórolni is tudunk.
Élet vegyszerek és gyomok nélkül
A talajművelés és vetéstechnológia terén azt látni, hogy nagyon sokan elkezdtek gondolkodni a Min- és a NoTill-ről. Egyre céltudatosabban próbálják ki a technológiát, mert rájöttek, hogy a klímaváltozás miatt a növények számára egyre több csapadékot kell eltárolni, nem pedig intenzív talajműveléssel kipárologtatni. A mechanikus gyomirtás ennek a technológiának egyik igen fontos eleme.
Az elmúlt novemberben éppen az Agritechnika kiállítás alatt hozta meg az Unió a döntést, hogy a totális gyomirtót még 10 évre életben hagyja, ezen felül a belebegtetett 50% vegyszercsökkentés is lekerült a palettáról. Ez is azt vetíti előre, hogy az Unió vezetői a belső élelmiszerellátás biztosításáról szeretnének gondoskodni, ezen felül a többletet pedig Afrikába kiküldeni.
Ezek után minden elvünket eldobjuk és akkor oda neked mechanikus gyomirtás? Ezekből a döntésekből első körben nem tudom, hogy mi fog kis hazánkba megérkezni, de egy-két alapdöntést valószínű nem fog megzavarni.
Kevesebbel többet!
A mezőgazdászt a közelmúltban és úgy látszik a jövőben is többet foglalkoztatják a külső elemek, mint maga a termelés. Hol azzal kell megküzdeni, hogy lesz-e műtrágya, vegyszer, hol azzal, hogy a terményét nem tudja értékesíteni, hol a természettel.
A klíma változik! Az általános felmelegedés mellett megjelentek az extrém csapadékmennyiségek is. Húsz évvel ezelőtt senkit nem érdekelt az, hogy az aratás után tarlót hántunk-e vagy sem, van elég csapadék, jól van az úgy, amikor oda érünk akkor meg lesz.
Az elmúlt 20 év alatt is nagy változás ment végbe és így a termelők is egyre jobban odafigyelnek a vízre, főleg akkor amikor nincs.
Az elmúlt év nagy aszálya és az idei tavaszi porviharok után nagyon sokan csak bólogatnak, igen kellene valamit tenni a talajművelés terén. Jó lenne valamit változtatni. De sokan a NoTill-t sem merik bevállalni, nem ismerjük, félünk tőle, mi lesz, ha nem válik be?
A mulcsos technológia egy járható útnak tűnik. Az intenzív forgatástól egy kicsit eltávolodni, a talajt a szükséges minimumon bolygatni, a talajéletet pluszban támogatni.
Amióta hozzányúltunk a földhöz, romboljuk azt. Hol kisebb, hol nagyobb intenzitással. A gyom-irtás, takarónövények terminálása körül sem egészen tiszta a helyzet, hogy mechanikusan vagy totálissal való leégetéssel történjen. Mindegyiknek éppúgy van előnye és hátránya, a kérdés csak az, hogy melyik érint minket közelebbről?
Joker – az igazi!
A tarlóhántás mind fontosabb lesz, illetve az hogy a talajban miként lehet a nedvességet megtartani. Ennek a sekély és ultra-sekély talajművelés a záloga. Lehet sekély mulcskultivátorral vagy rövidtárcsával. A kultivátor földet is visz magával, egyengeti a felszínt, a tárcsa flexibilisebb, mert akár egy megdőlt állományban is gond, dugulás nélkül tudunk dolgozni.
A HORSCH Joker egy igen univerzális rövidtárcsa. A termelő ízlésére konfigurálható. A csipkés tárcsák párosával vannak felfogatva a tartókarra, így a megnövelt átömlő keresztmetszetnek köszönhetően a nagy mennyiségű szármaradvány sem okoz gondot. A széles gumibakozás pedig még igen kötött talajokon is tartja a tárcsa szögállását és a talajban a pozícióját, nem mozdul el oldalra.
Talajművelés és talajtakarás
Az igen intenzíven és talajtakaró nélkül maradt földek felszínét viszi a szél és a víz is. Ez a tavaszi simítózások, magágy készítések után mindig is így volt, csak most a véletlen baleset és a tavalyi extrém aszály után egyre több ember kezdi felismerni, hogy még ilyen jelenség is van. A gond azzal van, hogy az extrémitásokból van egyre több. A csapadék nem rendeltetés-szerűen jön, enyhébbek a telek, de úgyszintén csapadékszegényebbek. A nyarak egyre szárazabbak és melegebbek.
Sokan a víz tárolásában látnák a megoldást, azonban jó tudni, hogy csak téli csapadékkal a kukorica nem húzza ki az aratásig. Ehhez tájszerű vízgazdálkodásra lenne szükség, ami valószínű, hogy már nehezen lesz megoldható, mert nagyon sok ember magántulajdonát sértené.
Gyártók
Forgalmazók
Ajánlatunk
PARTNEREINK
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Közösség
Üzemeltetés
Szellemi tulajdon 2014 Nyírvidék Média Kft. Minden jog fenntartva! A honlapon közzétett cikkekért a szerzők vállalják a felelősséget.